Genova Olaszország második legnagyobb kikötővárosa, Ligúria székhelye. A város hegyekre épült, melyek a tenger felé fokozatosan lejtenek, a hegyoldalak pedig természetes panorámát nyújtanak a tetejükre felkaptatóknak. A magicafe.hu szerint itt is, mint sok más városban, az úri népség a hegy tetején lakik, pl. a Castelletto negyedben. A várost jól jellemzi a magasság és mélység kettőssége, nemcsak fizikai, hanem átvitt értelemben is. Fizikai értelemben azt látjuk, hogy a várost hegyek veszik körül, és az emberek kaptatókon hajtanak házaikhoz; a város különböző részein liftek szállítják az embereket a hegy aljáról - liftjegy érvényesítése kötelező! - a hegy tetejére. Átvitt értelemben pedig a hegyen élők gazdagsága, fényűzése és a középkori városrészben lakó bevándorlók szegénysége közt tátong szakadék.

 

A hegyek alján és a tenger közötti sík területen található Európa legnagyobb, épségben maradt középkori városnegyede. Találkozhatunk itt várkapukkal, harangtornyokkal, városfalakkal, koszos, időnként elhagyatott, megnyúlt árnyékokkal "fűszerezett" sikátorok szűk falai között megbújó, betört ablakú "palazzo"-kkal (palotákkal), melyeknek egykori nagyságát és fényűzését csak a homlokzaton alig kivehető festmények és szobrok jelzik. A középkori városrész 113 hektár területen helyezkedik el. A területen 13.000 lakás található, ebből egy 1991-es felmérés szerint több mint 2700 lakatlan. A legszebb paloták, melyek megihlették Rubens-t és Petrarca-t is, a Luca, Luccoli, Nuovi és a Garibaldi utcán találhatók. Olaszország minden művészeti és építészeti egyeteméről járnak ide a hallgatók az épületeket és az egyedülálló genovai stílust tanulmányozni. Állítólag aközépkori városrész felfedezése életreszóló, kihagyhatatlan élmény.

 

Genova igazi hajós város volt, itt született Cristoforo Colombo (Kolumbusz) is, szülőháza ma múzeum. Az első feljegyzett kikötő 1133-ból származik, erre épült a viszonylag kicsi "porto vecchio", a régi kikötő, és itt található jelenleg Európa legnagyobb Akváriuma. A félkör alakú hatalmas, működő genovai kikötő végén áll a város egyik szimbóluma, a "Lanterna" (világítótorony), melyet vaporettón (kishajón) meg lehet közelíteni, ám mely már időtlen idők óta nem működik és melybe bejutni nem lehet. A kikötő közelében található a Molo negyed, melyet a XVI. században építettek és a tenger hullámaitól védendő hatalmas falakkal vettek körbe. A porto vecchio-t a város a 90-es években felújította és néhány újabb emlékművel ? pl. a Bigo ? látta el. A tengerparti sétányon megtett séta már önmagában hatalmas élmény a magyar ember számára. Tiszta időben, amikor nincs "foschia" (magas páratartalom a levegőben) látszódnak Korzika partjai is.

 

Jellegzetes étel a genovai pesto. Ezt a sötétzöld színű, bazsalikomból, olívaolajból, fenyőmagból, parmezánsajtból és fokhagymából készült tésztafeltétet mindenki megszereti, aki egyszer megkóstolja. Szintén ligúriai híresség a "focaccia", egy tepsiben sütött cérnavékony lángos-szerűség, melyen szinte folyik a sajt; persze bármely "foccacceria"-ban beszerezhető a vastag, sajt nélküli változat.

 

Sampdoria stadionja a Luigi Ferraris, amelyet 1909-ben magántulajdonként kezdték építeni és 1911. január 22-én a Genoa CFC- Internazionale mérkőzéssel avatták fel, akkori befogadó képessége 20 000 néző volt. 1933-ban kapta a korábbi, neves Genoa egyesület kapitányáról a Luigi Ferraris elnevezést. A stadion közigazgatási tulajdonba került, 1946-tól a Sampdoria egyesület labdarúgó mérkőzéseinek ad otthont. Az 1934-es labdarúgó-világbajnokságra átalakították, korszerűsítették, nézőterének befogadó képessége 30 000 főre növekedett. Az 1990-es labdarúgó-világbajnokságra, lerombolása után teljesen modern sportlétesítményt építettek, nézőterének befogadóképessége 60 000 főre növekedett. Jelenleg 41 917 fő fér be.

 

Ami az időjárást illeti, szerdára és csütörtökre napos idő várható, kellemes, 22-24 fokos nappali hőmérséklettel. Éjszakára 14-15 fokra hűl le a levegő.